A Földközi-tenger mindössze vizeink 1%-át teszi ki, de a mikroműanyagok 7%-át tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít.
A tengert minden egyes évben több mint fél millió tonna műanyag árasztja el, ami percenként 33.800 félliteres PET-palacknak felel meg – derül ki a WWF legfrissebb jelentéséből, melyet a június 8-i óceánok világnapja alkalmából ma publikáltak.
Június 8-a az óceánok világnapja, a Földközi-tenger országaiban azonban sajnos nincs ok az ünneplésre: rekordmértékű lett a műanyagszennyezés a térségben, melynek első számú oka, hogy az országok még mindig nem képesek hatékonyan kezelni a hulladékproblémát. A régió gazdasága súlyos árat fizet ezért – szó szerint, hiszen minden évben több százmillió dollárra rúgnak az ehhez kapcsolódó költségek, nem beszélve a műanyaghulladék élővilágra gyakorolt hatásáról. A WWF “Állítsuk meg a műanyagáradatot: hogyan tudják megóvni tengerüket a mediterrán országok?” című jelentése az egyes országok hulladékkezelését vizsgálja és értékeli.
Fürdünk a műanyagban
A számok riasztóak: a Földközi-tenger partszakaszainak minden egyes kilométerén naponta több mint 5 kg tengeri hulladék halmozódik fel. A térség legszennyezettebb területe Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik. A műanyagtermékek több mint fele a gyártás után kevesebb, mint egy évvel a kukában landol. A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára.
Halott madár és műanyagzacskó lebeg a vízen
Az újrahasznosítás a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia magas költségei miatt drága, a térségben páran azonban jó példával járnak elöl. Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38%-át szelektíven gyűjtik, így azt képesek újrahasznosítani. A déli országok javarésze viszont a hulladék kevesebb, mint 10%-át hasznosítja újra.
Közösen kell fellépni
“Minden második lélegzetvételt az óceánok biztosítanak, és az általunk kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik, ezért az egészséges tengerek jólétünk zálogai. Mindannyiunk felelőssége, hogy tengereinket megóvjuk” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely. Ezért fontos a szezon elején felhívni a figyelmet arra, hogy felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvása érdekében. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt, amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították a tenger élővilágát – ilyenek lehetnek például a korallokból vagy más védett fajokból készült termékek. Emellett persze figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra is. “Ne hozzunk haza magunkkal semmit, csak az élményeinket, és ne hagyjunk ott mást, csak a lábnyomunkat a homokban” – fejezte be Antal Alexa.
Műanyagszemét Görögországban, a Földközi-tengernél/ Fotó: Milos Bicanski
Mindemellett persze a vállalatok és a kormányok felelőssége is igen nagy. A hulladékmentes, fenntartható és körkörös gazdasághoz elengedhetetlen a változás – ehhez dolgozott ki a WWF iránymutatásokat, amelyeket az egyes országoknak át kellene ültetni a saját gyakorlatukba, jogszabályaikba.
A WWF felhívja a térség összes országának kormányát és az Európai Uniót, hogy a Földközi-tenger védelmét célzó Barcelona Egyezmény keretein belül együtt vállaljanak kötelezettséget és tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy megóvják a Földközi-tengert a műanyagszennyezéstől. Erre jó alkalom lehet a következő ülés, amelyet 2019 decemberében tartanak Nápolyban. Emellett idén júliustól novemberig a WWF új, Blue Panda nevű hajója a Földközi-tengeren fog közlekedni Franciaország, Olaszország, Törökország, Tunézia és Marokkó partjait érintve, hogy mozgósítsa a helyi lakosokat és a turistákat a műanyagszennyezés csökkentése érdekében.
A teljes jelentés ide kattintva érhető el.
A tavalyi jelentés, amely a rekord mikroműanyag-szennyezettséget taglalja, ide kattintva érhető el.
Képek forrása: WWF