Felfedező Magazin

Bejegyzések betöltése...
knauf banner

Városi legenda a lélegző fal

  •   
  •  
  •  

Az optimális hőszigetelés nemcsak kényelmi és épületenergetikai, hanem környezetvédelmi kérdés is, hiszen a települések károsanyag-kibocsátásának több mint negyede köthető az épületek hűtéséhez, fűtéséhez, energiaellátásához.

A hőszigeteléssel kapcsolatos megfelelő döntés meghozását azonban tévhitek is bonyolítják, köztük egy különösen káros városi legenda: eszerint a falaknak lélegezniük kell ahhoz, hogy a lakásban egészséges belső klíma alakuljon ki, és ha nem megfelelő anyaggal történik a hőszigetelés, a lakótér „befullad”, „dunsztolódik”.

Egy pohár víz óránként

A lélegző falak mítosza egy alapvetően felszínes, emiatt könnyen értelmezhető modellt kínál a laikusoknak, miközben az épületenergetikai-épületfizikai folyamatok ennél sokkal összetettebbek.

Vegyünk egy átlagos, 65 nm-es, 30 nm külső falfelülettel rendelkező, négy ember által lakott lakást. Ennek légterében óránként 300 gramm pára keletkezik a lakók mindennapi tevékenységének (pl. főzés, tisztálkodás, takarítás) és életfunkcióinak (légzés, kipárolgás) köszönhetően. Ez bizony nem kis mennyiség: összegyűjtve éppen egy pohár víznek felel meg.

Valóban gondot okozna, ha ekkora páramennyiség megrekedne a lakásban, de hiba lenne a hőszigetelés és a falazat anyagára bízni a távozását. Ha ugyanis óránként egy pohár víznek megfelelő páramennyiség el tudná hagyni a lakóteret a falakon keresztül, akkor egy minden oldalról huzatos lakásban laknánk. Ilyen úton a keletkező pára legfeljebb 3%-a diffundál, legyen szó akár csupasz, tehát a történet szerinti, a felületén lélegző falról, akár hőszigeteléssel ellátottról. A maradék kb. 97-98%-ot szellőztetéssel (vagy szellőztető berendezéssel) lehet csak kitessékelni.

Hogyan „lélegeznek” a falak?

Ez a könnyen érthető modell, ami éppen, hogy csak köszönő viszonyban van a realitással, alaptalan ellenérveket generál egy könnyen elérhető hőszigetelő anyaggal, a polisztirollal (EPS, XPS) szemben; a leggyakrabban a táblás hőszigetelő keményhabokat éri a vád, hogy elzárják a kifelé igyekvő levegő, s vele a képződő pára útját. Nézzük, mi ebből az igazság!

Mint minden városi legenda, a lélegző falak mítoszának is van köze a valósághoz: a falak – még a szigetelt, vakolt falak is – valóban képesek minimális páramennyiség átengedésére. Ez azonban korántsem úgy történik, ahogy legtöbben képzelnénk! Hogyan „lélegeznek” tehát a falak? Könnyű belátni, hogy a szilárd falazaton keresztül nem járhat szabadon ki- és be a levegő. Ha ilyet tapasztalunk zárt ajtók és ablakok mellett, feltételezhetjük, hogy rések vannak a falban – ami a falazat és a nyílászárók találkozásánál, régebben épült házak esetén egyébként nem is ritka. A lélegző falak alatt azonban a párának a helyiségből – páranyomás-különbség hatására – diffúziós úton, a külső falon át történő eltávozását értik a csöppet sem műszaki fogalmat használók. Így már persze más a leányzó fekvése.

98% természetes, 2% műanyag

A lélegző falakat megfojtó, bedunsztoló hőszigetelés tévhitét többnyire a polisztirol műanyag voltára alapozzák, szemben a szálas vagy a „természetes” alapanyagú hőszigetelő anyagokkal (pl. kőzetgyapot, fagyapot), vagy akár a hőszigeteletlen falakkal. A műanyag azonban nem az ördögtől való, ráadásul műanyag és műanyag között ég és föld lehet a különbség: gondoljunk csak arra, hogy más eljárással készül egy műanyag edény, mint mondjuk egy végtagprotézis vagy egy sportcipő talpa.

A polisztirol hőszigetelő tábla sajátos buborékos szerkezetét például az adja, hogy mindössze 2% polimer-alapú szárazanyag-tartalommal rendelkezik, egyébként pedig a világ legtermészetesebb dolga, levegő alkotja! A levegővel teli buborékok amúgy a természetben is rendre bizonyítanak hőszigetelési hatékonyságból: a madarak a tolluk borzolásával védekeznek a hideg ellen, és az ezáltal a tollazat közé került mikroszkopikus levegőbuborékok felmelegedve védik őket a zimankótól. Ugyanígy a szőrük borzolásával dacolnak a hideggel a bundás állatok is.

Nyiss ablakot!

A polisztirol hőszigetelés taszítja a vizet, ami kifejezetten hasznos tulajdonsága: ennek köszönhetően képes ellenállni a csapadék hatásainak. Ez azonban nincs összefüggésben a lég- és páraáteresztéssel, már csak azért sem, mert mint minden hőszigetelő anyagot, az EPS hőszigetelést is rendszerben építik be, melynek részét képezik a dübelek, ragasztók, indítósínek, az üvegszövet, s legvégül a vakolat – így a polisztirol nem önmagában védi a házat.

A lélegző falak modellje tehát egyszerűnek és kézzelfoghatónak tűnik, de ne dőljünk be a látszatnak. A hőszigetelő anyag választását sok minden befolyásolhatja az áron és a befektetés megtérülésén át a szabványoknak való megfelelésen keresztül a könnyű kezelhetőségig. Nem szükséges városi legendákkal démonizálni egy olyan korszerű anyagot, ami a kisebb büdzsével rendelkezők számára is lehetővé teszi a minőségi, előírásoknak megfelelő hőszigetelés megvalósítását. A tél idén is sokakat állít majd döntés elé: elégedettek-e a meglévő hőszigeteléssel, vagy szükségesnek látják fejleszteni azt? A megfelelően hőszigetelt lakás belső klímája jó eséllyel egészséges is – a szellőztetést azonban nem szabad a falakra bízni. Nyissunk ablakot a friss levegőnek!

Hirdetés (X)

Képek forrása:

unsplash.com

hoszigeteljaholnapert.hu

Forrás: Zöldunió


  •   
  •  
  •  

Weboldalunkon sütiket (cookie-k) használunk a felhasználói élmény javítása érdekében. Sütiket csak a jóváhagyásod után helyezünk el a készülékeden. A sütik kezeléséről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás